A SINOSZ beszámolója a témához kapcsolódó szakmai rendezvényünkről
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) 2013. november 12-én „Kézzelfogható tudást a siket gyermekeknek!” címmel szakmai ankétot és kerekasztal-beszélgetést szervezett az Országgyűlés Vadász-termében. A rendezvény célja a siket gyermekek kétnyelvű (bilingvális) oktatása magyarországi bevezetésének előmozdítása volt – összhangban a 2009-ben elfogadott, ún. jelnyelvi törvény rendelkezésével.
Most erről az eseményről adunk közre egy rövid, jelnyelvi és képes beszámolót:
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) 2013. november 12-én „Kézzelfogható tudást a siket gyermekeknek!” címmel szakmai ankétot és kerekasztal-beszélgetést szervezett az Országgyűlés Vadász-termében. A rendezvény háziasszonya Szőnyi Oxána, a 2012-es év Magyarország Siket Szépe volt, Csepel Önkormányzatának arca, aki bevezetésképpen röviden utalt gyermekkorára, amikor a magyar jelnyelvet nem használhatta, pedig ez az anyanyelve. Most pedig – szabadon használva azt – a lehetőségei kitárultak, jelenleg aktív munkavállalóként hasznos tagja a társadalomnak.
A SINOSZ a 2009. november 9-én elfogadott, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény egyik legfontosabb rendelkezésének, a siket gyermekek kétnyelvű, ún. bilingvális oktatása 2017-ben történő bevezetése előmozdításának szentelte ezt a szakmai konferenciát. A megjelent szakemberek, gyógypedagógusok, siket tanárok, érintettek, siket gyermekek szülői, jogalkotók és nyelvészek először az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális- és családpolitikáért felelős államtitkárának, Soltész Miklósnak köszöntőjét és bevezető előadását hallgatták meg, melyben elhangzott, hogy a Kormányzat elkötelezett a bilingvális oktatás bevezetése mellett. Ennek érdekében idén egy EU-s fejlesztési forrásból induló szakmai projekt beindítását támogatta, amely segíti a bilingvális oktatás szakmai alapjainak lerakását és a magyar jelnyelv kutatását. Az ezt követő bevezető, vitaindító előadást dr. Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke, európai parlamenti képviselő tartotta meg. Előadásából a hallgatóság megismerhette a SINOSZ céljait, továbbá a siketek hazai oktatásának hátterét, a jelenlegi helyzetet, amelyet a siketoktatás egyoldalúsága, a siket gyermekek számára legtermészetesebb nyelv, a magyar jelnyelv használatának hiánya jellemez. Ennek következtében alacsony magyar nyelvi kompetenciájú, versenyképes tudással nem rendelkező hallássérültek kerülnek ki ezen oktatási intézményekből, ami hátrányosan befolyásolja továbbtanulásukat és elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon. Egy olyan adat is elhangzott, amely megdöbbenést váltott ki a hallgatóság körében: hazánkban a siketek mindössze 4,1%-a szerez felsőfokú képesítést, ami egyértelműen az oktatás minőségének alacsony színvonalára vezethető vissza.
A bilingvális oktatás bevezetéséhez vezető út még hátralevő feladatainak részletezése után két finn, a bilingvális oktatási modellben dolgozó tanár – mindketten siketek – mutatta be a Finnországban működő modellt és rövid videókkal is illusztrálták munkájuk eredményét. Végül a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatói, Dr. habil Bartha Csilla CSc. és Dr. Hattyár Helga mutatták be a magyar jelnyelvvel kapcsolatos nyelvészeti kutatási feladatokat és a bilingvális oktatás bevezetéséhez szükséges szakmai feladatokat. Előadásukban rámutattak, hogy a két- vagy többnyelvűség egyáltalán nem hátrány, hanem előny, ebben az esetben tehát a siket gyermekek számára hatalmas lehetőség is, ha elsőként a magyar jelnyelvet, majd erre épülve a magyar nyelvet tanulják meg, ezzel mindkét nyelvnek teljesen birtokában lehetnek, így a tudást is könnyebben megszerezhetik. A társadalmi befogadás záloga pedig a tudás.
A nap második felében tíz közreműködővel, gyógypedagógusokkal, szülőkkel, siket tanárokkal és dr. Tapolczai Gergellyel, Magyarország egyetlen siket magyar parlamenti képviselőjével kerekasztal-beszélgetés zajlott le, melynek során sokszor egymástól távoli vélemények hangzottak el, de sikerült több kérdésben is konszenzusra jutni. Valamennyi résztvevő elfogadja a jelnyelv oktatásának szükségességét már egészen kicsi korban, ennek érdekében több jogszabály-változtatásra van szükség. A SINOSZ mint érdekvédelmi szervezet egy állásfoglalást tett közzé 2013 tavaszán a bilingvális oktatásról, amelyet a kerekasztal résztvevői is egyöntetűen támogatnak. Problémaként merült fel a szülők tájékoztatása. A siket gyermekek szüleinek többsége nem siket, számukra teljesen új helyzetet jelent, amikor szembesülnek gyermekük siketségével. Minden résztvevő szorgalmazta, hogy készüljön kiegyensúlyozott, a szülők felelős – a hallássérült gyermekük számára legmegfelelőbb – döntését előkészítő tájékoztató anyag, továbbá hallássérült mentorok is segítsenek a szülőknek, saját maguk, életük bemutatásával, tanácsadással. Ahogy a jelnyelvi törvény is tartalmazza, 2017-től a szülők számára ingyenes jelnyelvi tanfolyamot is biztosítsanak, hogy gyermekükkel a nekik legtermészetesebb módon, azaz jelnyelven tudjanak kapcsolatot tartani.
Még sok szakmai együttműködésre, kutatásra és – ahogy a kerekasztal-beszélgetésen többször is elhangzott – siket szakemberek, tanárok képzésére van szükség a 2017-es cél közeledtével. A szakmai konferencia egyik nagy kérdése volt, hogy 2017-es céldátum realitás-e? Az előadók, a kerekasztal-beszélgetésben résztvevők és a hallgatóság túlnyomó többsége meggyőződhetett arról, hogy ha az előkészületekkel le is vagyunk maradva egy kicsit, de még mindig van esély a bilingvális oktatás 4 év múlva történő magyarországi bevezetésére. Ahogy a kerekasztal-beszélgetésen egy siket gyermek halló anyukája elmondta: ha tudta volna, hogy a magyar jelnyelv mennyire természetes közeg a siket gyermekének, már korábban használta volna, és ragaszkodott volna ahhoz is, hogy az oktatásban használják: rengeteg problémát lehetett volna elkerülni…
Kapcsolódó linkek:
Beszámoló az eseményről az ELTE-Bárczi G. Gyógyped. Kar honlapján
Letölthető:
