Hogyan tanulnak a siketek beszélni? Miért mozog sokszor jelelés közben a szájuk? – Szavakat artikulálnak? Hangutánzó hangsorokat produkálnak? Hogyan betűznek le neveket, idegenszavakat? Mennyire természetes jelenség jelelés közben a tátogás? Ezúttal kicsit a jelelés közben – gyakrabban vagy ritkábban – látható szájmozgás és a különféle segédkódok szerepét járjuk körbe.
Mivel a siketek aránya a hallókhoz viszonyítva csekély, ők is egyfajta kisebbséget képeznek a környezetükben, ennek a helyzetnek az egyik következménye az, hogy javarészt a hallássérültek kénytelenek alkalmazkodni a halló többséghez a kommunikáció legkülönfélébb területein. Első olvasatra nyilván furcsa, de a hangzó nyelvek éppúgy képesek befolyásolni a jelnyelveket, mint ahogy az bármely két hangzó nyelv között elképzelhető. A skála széles, az okok változatosak lehetnek. Ideális esetben egyetlen nyelv használói sem hódolnak be egy másik nyelvnek, előfordul azonban, hogy egy nyelv beszélőközössége saját nyelvét ráerőlteti egy másik nyelv használóira, vagy az egyik nyelvnek van egy-egy szavában, esetleg nyelvtani megoldásában valami vonzó, amiért mások átvesznek bizonyos elemeket.
