Kedves Jelnyelv iránt érdeklődő!
Jelnyelvi tanfolyamaink képzési rendszerét – Magyarországon elsőként – a Közös Európai Referenciakeret szintrendszeréhez, illetve a képzési programok fejlesztésére irányuló projektek kereteihez igazítottuk. 2008 óta a korszerű A1-től C1 szintig tartó szintbesorolást használjuk. A tanfolyamok KER szerinti felépítése lehetővé teszi a jelnyelvtanulás és jelnyelvi mérés áttekinthetőségét, a minőségi jelnyelvoktatást.
Sokan kérdezik tőlünk, hogy az adott KER szintű tanfolyamot elvégezve milyen szinten tudnak majd kommunikálni jelnyelven, milyen jelnyelvi kompetenciájuk lesz. Összegyűjtöttük a különböző nyelvi kompetencia leírásokat melyek szintekre lebontva itt megtalálhatók.
Jelnyelvi kompetenciák a KER szintleírások szerint:
Jelnyelvi szövegalkotás: Képes a személyére vonatkozó információkat a legegyszerűbb módon megadni, illetve egyszerű, a hétköznapi érintkezésben használatos kérdéseket megfogalmazni. Ki tudja fejezni elemi szükségleteit. Válaszait röviden, többnyire egy-egy jelben vagy kifejezésben adja meg. Egyetértését és ellenérzését csak a legelemibb formákban tudja kifejezni.
Jelkincs: A szintnek megfelelő jelkincset ismeri és használja az ismert, begyakorlott helyzetekben.
Nyelvhelyesség: Egyszerű kifejezéseket és formákat tud használni. A szinten előírt nyelvtani részeket ismeri, a betanult formákat tudja használni azokban a helyzetekben, ahol magáról vagy családjáról jelel.
Kommunikatív érték: A kommunikációs illemszabályokat ismeri. Társalgásban kevésbé aktív, válaszait egyszerűen képes megfogalmazni. A mindennapi érintkezés és kapcsolattartás egyszerű nyelvi készletét ismeri: bemutatkozás, bemutatás, köszönések, udvarias megszólítás stb.
Jelnyelvi szövegalkotás: A betanult, begyakorlott kifejezésekkel képes saját és mások szükségleteiről, életkörülményeiről, tevékenységeiről, tulajdonságairól, szokásaikról stb. jelelni. Ki tudja jelnyelven fejezni élet- és munkakörülményeit, érdeklődési területeit, kedvenc tevékenységeit, vágyait, céljait.
Jelkincs: A szintnek megfelelő jelkincset ismeri és használja. Már olyan jelnyelvi tudása van, hogy a mindennapi, ismert, begyakorlott helyzeteket kezelni tudja.
Nyelvhelyesség: Egyszerű mondatszerkezeteket tud használni. A szinten előírt nyelvtani részeket ismeri, a betanult formákat tudja használni az egyszerű beszédhelyzetekben. A tanult témákban a tartalomnak megfelelően használja a mimikát.
Kommunikatív érték: Figyelembe tudja venni a kommunikációs helyzetet, képes alkalmazkodni beszélgetőpartneréhez. Mindennapi helyzetben képes beszélgetést kezdeményezni, illetve fenntartani. Általa ismert témában megérti a hozzá intézett kérdéseket, kéréseket, s ezekre egyszerű formában tud reagálni. A társalgás során gyakran kér segítséget.
Jelnyelvi szövegalkotás: Képes a saját életét érintő helyzeteket, eseményeket összefüggően, egyszerű formában jelelni. Röviden be tud számolni az érdeklődési körébe eső témákról, illetve aktuális eseményekről. Ki tudja érzéseit, véleményét egyszerű formában fejezni, és ezt röviden indokolni és magyarázni is tudja, esetleg némi habozás mellett. Tud jelelni élményeket, eseményeket, álmokat, reményeket.
Jelkincs: A szintnek megfelelő jelkincset ismeri és használja, elfogadható pontossággal. Az új jelek megértésére is képes, ha azok olyan jelnyelvi szövegben fordulnak elő, amely témája ismerős. Siketes jeleket már nagyobb biztonsággal és pontossággal használ. Nyelvezete egyszerű, de ezt tudja változatosan, rugalmasan használni.
Nyelvhelyesség: Nyelvtani tudása még egyes helyzetekben bizonytalan, de ezeket kommunikációs stratégiái segítségével kompenzálni tudja. Jelelésébe néha beiktat szünetet, hogy nyelvtanilag megtervezhesse.
Kommunikatív érték: Képes kötetlen, akár hosszabb társalgást is folytatni hétköznapi témákban, mindennapi helyzetekben. Ha értési nehézségei vannak, segítséget kér. Egyszerű társalgást kezdeményezni is tud, illetve fenntartani, befejezni.
Jelnyelvi szövegalkotás: Világos, részletes szöveget tud alkotni sokféle témában, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
A szövegalkotói kompetenciák magasabb fokozata megmutatkozik a társalgás lebonyolításában (kooperációs stratégiák): visszacsatol és továbbfejleszti a beszélgetőpartnerek állításait, és ezáltal segíti a beszélgetés menetének kialakulását. Saját mondanivalóját ügyesen kapcsolja másokéhoz.
Jelkincs: A szintnek megfelelő jelkincset ismeri és pontosan használja. Siketes jeleket már biztonsággal és pontosan használ. Nyelvezete árnyalt, a jelkincset tudja változatosan, rugalmasan használni.
Nyelvhelyesség: A nyelvi tudatosságnak egy magasabb foka jellemzi: kijavítja a hibákat, ha azok félreértéshez vezettek; tudatosan ellenőrzi beszédét; ha észreveszi, akkor általában kijavítja nyelvbotlását.
Kommunikatív érték: Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. A beszélgetés során megfelelő magyarázatok, érvek és megjegyzések segítségével előadja és képviseli véleményét; képes elmagyarázni egy témával kapcsolatban a különféle alternatívák előnyeit és hátrányait.
Jelnyelvi szövegalkotás: Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témákban is. Képes általános, szakmai, tanulmányi célokból világos, részletes, jól szerkesztett – a célnyelv szellemének megfelelő – gyakorlatilag hibamentes szöveget alkotni. Mások gondolatait is össze tudja foglalni. Képes humoros megnyilatkozásra is. Kifejezések keresésére már nincs szüksége. Szakmai, tudományos témákban is képes világosan, hatékonyan fogalmazni. Folyamatos párbeszédet tud folytatni anyanyelvi jelnyelvhasználóval is úgy, hogy az egyikőjüknek sem jelent a nehézségeket. Az érzések különböző fokozatait is ki tudja fejezni, képes az információt érzékletesen átadni.
Jelkincs: Széles körű jelkinccsel rendelkezik, amelynek segítségével körülírással könnyen pótolja a hiányosságokat. Jelkincse egy átlagos műveltségű anyanyelvi jelnyelvhasználó jelkincsével azonos. Jól tudja használni az idiomatikus szerkezeteket. Szakterületének megfelelő szakmai jelkincsét gördülékenyen használja. A magyar jelnyelv területi változatainak jellegzetességeit is ismeri, az eltérő lexikai változatokat azonosítani, illetve előhívni is tudja.
Nyelvhelyesség: Ismeri és használja a nyelv árnyalatait, a grammatikai helyesség magas szintjét következetesen fenn tudja tartani. Felismeri a nem-standard nyelvváltozatokat. Képes betartani a célnyelv nyelvi-kulturális szokásait, konvencióit. A jelelő képes kódváltásra is, alkalmazkodni tud hallásállapothoz vagy nyelvi kompetenciához, és ilyen módon tud jelelni. Alacsony nyelvi kompetenciájú siket személy számár is érthető módon tud jelnyelvi kommunikációt folytatni.
Kommunikatív érték: Folyamatosan és természetes módon tudja magát kifejezni, majdnem erőfeszítés nélkül. Ritkán keresgéli a jeleket és használ elkerülő stratégiákat. Csak a fogalmi szempontból nehéz téma gátolhatja meg a természetes, gördülékeny nyelvhasználatban. (De a bizonytalanságok kevésbé érzékelhetőek.) A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társalgási, tanulmányi és szakmai célokra. Elvontabb témákról is folyamatosan társalog.
