A mai napon méltó születésnapi ajándékot kapott az éppen 10 éves jelnyelvi törvényünk! A Magyar Országgyűlés ellenszavazat nélkül, 194 IGEN-nel fogadta el a Magyar Jelnyelvről szóló törvény módosítási javaslatát, amelyet a SINOSZ készített elő 2019 nyarán és nyújtott be 2020 tavaszán. Hatalmas előrelépés ez a Szövetségünk életében, igazi örömünnep a siket közösség tagjainak és mindazoknak, akik a jelnyelvet évtizedek óta óvják, fejlesztik és szépségét hirdetik. A törvénnyel tisztelgünk mindazok előtt, akik ezen az úton elindították a jelnyelvet és napjainkig töretlen hittel küzdöttek azért, hogy a jelnyelv, a mi közösségünk összetartó ereje, csodálatos siket kultúránk alapja végre nyelvi státuszt kapjon.

Közel 1,5 éves kitartó és elszánt lobbimunka után jutottunk el ehhez a felemelő pillanathoz. A tízéves jelnyelvi törvény módosítását a SINOSZ azért kezdeményezte, hogy a jelnyelvet magasabb szintre emelje, és az ahhoz kapcsolódó, életminőséget javító lehetőségek körét kibővítse. Büszkék vagyunk arra, hogy már az Alaptörvény is a magyar kultúra részének tekinti a magyar jelnyelvet. Ez a kormányszintű gesztus szimbolikusan és előremutató módon kiemelte a jelnyelvet a láthatatlanságból, segített nekünk abban, hogy a stigma eltűnjön rólunk, és büszkék legyünk arra, hogy mi a gondolatainkat a kezünkkel formáljuk „szavakká”, és a sors által ránk rakott kommunikációs akadályt bátran és magunkat felvállalva lerázzuk magunkról.

A most elfogadott törvény továbbvitt minket ezen az úton.

A Szövetség társadalmi tisztségviselőinek és valamennyi munkatársának elkötelezett, hosszú évtizedes munkája vezetett oda, hogy a külvilág megismerte, és legfőképpen megértette, hogy a jelnyelv több és fontosabb számunkra, mint kézmozdulatok és gesztusok halmaza. A jelnyelv nekünk az élet, a lüktetés, a ritmus, az összetartozás közös nevezője. Siket, nagyothalló, netán halló vagy? Az a fontos, hogy van egy nyelv, amely összeköt, és igazi közösségbe kovácsol minket.

Miért olyan hatalmas mérföldkő a törvénymódosítás elfogadása a SINOSZ életében? Azért, mert ez a módosítás 5 nagyon fontos dolgot deklarál:

1. július 1. után a magyar jelnyelvből állami nyelvvizsgát lehet tenni.
2. Törvényi szinten definiálja és megalapozza egy új szakma, a siket jelnyelvi tolmács szakma megszületését.
3. Rendezi az eddig hiányzó fogalmakat, és a törvény már hivatalosan használja ezeket a kifejezéseket: anyanyelvi jelnyelvhasználó, jelnyelvi tolmács, jelnyelvi tolmácsszolgáltatás. Ez segít nekünk abban, hogy végre a köznyelv is átvegye a helyes szóhasználatot a rólunk szóló kommunikációban.
4. Rendezi a törvény azt is, hogy az egészségügyi ellátórendszerben végzett tolmácsolások végre elszámolhatóak lesznek, azok költségét az állam vállalja.
5. A törvény rögzíti, hogy létre kell hozni a Jelnyelvoktatói Névjegyzéket, hogy csak olyan szakemberek oktathassák a magyar jelnyelvet a jelnyelvi tanfolyamokon, az iskolákban és a gyógypedagógiai intézményekben, akik megfelelő képesítésekkel rendelkeznek.

Nem hullott az ölünkbe ez a lehetőség. Közel 20 éven át lépésről lépésre, következetesen építettük a jelnyelvet és teremtettük meg az alapját egy olyan jövőnek, amelyre igazán büszkék lehetünk:

• A SINOSZ – hazánkban egyedülálló módon – már 10 éve a Közös Európai Referenciakeret szerint oktatja a magyar jelnyelvet.
• 30-40 képzett siket jelnyelvi oktatóval rendelkezünk, évente 800-1000 hallgatónak tanítjuk a magyar jelnyelvet különböző szinteken
• 10 fő egyetemi szakirányú továbbképzés keretében jelnyelvoktatói diplomát szerzett a SINOSZ szervezésében és közreműködésével.
• Iskolai és munkahelyi érzékenyítő programok során több ezer fiatal és munkaadó életébe „csempésztük be” az információkat a jelnyelvről, siket kultúráról.
• Számtalan hazai és nemzetközi rendezvényen vittük hírét a siket kultúrának, és a SINOSZ munkájának köszönhető az is, hogy november 9. a magyar jelnyelv napja. Ugyancsak a mi ajánlásunkra kaptak egy dedikált ünnepnapot a világ jelnyelvei (jelnyelvek nemzetközi napja – International Day of Sign Languages) szeptember 23-án.
• Kiadványok, jelnyelvet népszerűsítő spotok és filmek készültek a SINOSZ által és kezdeményezésére a siket közösségről, a jelnyelvről.
• Több mint 40 főt foglalkoztatunk 13 helyszínen működő tolmácsszolgálatainknál.
• Pályázati forrásokból kiépítettük a KONTAKT Tolmácsszolgálatot, ahol 1893 fő regisztrált felhasználónk van, akik számára jelnyelvi távtolmácsolás vagy szöveges fordítás is hozzáférhető az interneten keresztül, valamint 10 üzleti partnerünk 626 helyszínén, ügyfélszolgálatán is elérhető a szolgáltatás.
• Az országos közszolgálati televíziókban mára szinte minden műsor akadálymentessé vált. Az Operatív Törzs sajtótájékoztatóinak – illetve időközben a Kormányinfóknak – jelnyelvi tolmácsolása magyar tévénézők millióinak tette mindennapossá a magyar jelnyelvet.
• Ma már minden – a siket, ill. jelnyelvhasználó személyeket érintő – tárgyaláson jelen van a jelnyelvi tolmács, melynek költségét a bíróság viseli, nincs szükség külön tanúkra a közjegyzők előtt kötött szerződéseknél.
• Az elmúlt 10 évben OKJ szintű jelnyelvi tolmácsképzést valósítottunk meg: 3 csoportban 36 jelnyelvi tolmácsot képeztünk ki a SINOSZ-nál.
• A magyar siket közösség és a jelnyelvész szakemberek több mint tíz éve fejlesztik, ápolják és kutatják a magyar jelnyelvet. Több projekt is indult a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének irányításával és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége közreműködésével, amely a magyar jelnyelvet kutatja, írja le.

Hosszú út mögöttünk, rengeteg munka előttünk. Az államilag elismert nyelvvizsga alapvető feltételei készen állnak, de a megvalósítás még sok feladatot ad nekünk.

A SINOSZ megérett arra, hogy kitartó, 2 évtizedes küzdelmét megkoronázva ezt a feladatot is megugorja, és ez által is meghálálja a jelnyelvért harcoló sorstársaknak mindazt, amit a közösségért tettek.

Éljen a jelnyelv!