Minden, amit tudni akartál a jelnyelvi tolmács képzésről.

/, Képzés/Minden, amit tudni akartál a jelnyelvi tolmács képzésről.

Minden, amit tudni akartál a jelnyelvi tolmács képzésről.

Az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődést tapasztalunk a jelnyelvi tolmács képzéssel kapcsolatban. Rengeteg kérdést kapunk tőletek, ezért úgy gondoltuk, csokorba szedjük és pontról-pontra megválaszoljuk.

  • Ahhoz, hogy valaki jelentkezhessen az OKJ-s jelnyelvi tolmácsképzésre, már B1 szintű jelnyelvi tudással kell rendelkeznie. Ezt a B1 szintű tudást először jelnyelvi tanfolyamokon tudod megszerezni. A1 szinttől B1 szintig 300 órányi jelnyelvi tanfolyamot kell elvégezni, amely folyamatos és intenzív haladás mellett 1,5-2 év alatt teljesíthető. A B1 szint után lehet jelentkezni a tolmácsképzésre, amely egy 1100 órás, 4 féléves képzés.
  • Tehát az alapoktól a tolmácsképzés befejezéséig minimálisan 4 év telik el, de az attól is függ, hogy milyen rendszerességgel indul-e tolmácsképzés, valamint hogy sikeresen teljesíti-e a jelentkező elsőre a felvételi kritériumokat.
  • Egy hatékony, nívós jelnyelvi tolmács képzést Budapesten kívül képtelenség megszervezni.

Miért?

  • A jelnyelvi tolmács képzés egy speciális szakmai képzés, ami azt jelenti, hogy a 2 év alatt kb. 30-40 szakember oktatja a tolmácshallgatókat. Olyan szakemberek, akik többnyire Budapesten laknak és dolgoznak. De van közöttük, olyan oktató is, aki pl. Békéscsabáról, Nyíregyházáról jön oktatni Budapestre, nekik nehezebb lenne – mondjuk Veszprémbe utazni.
  • A hallgatók egy része is budapesti, de az ország különböző pontjáról is jönnek. Egy-egy városból egy-egy fő. Tehát sokkal egyszerűbb a hallgatóknak is Budapestre utazni az ország különböző pontjairól, mint mindenkinek az ország egyik végéből a másikba utazni.
  • Nagy létszámú, különböző összetételű siket közösség nélkül nem lehet jó minőségű jelnyelvi tolmácsképzést tartani. A tolmácsok munkájuk során különböző jelnyelvi kompetenciájú, különböző életkorú, különböző nyelvjárásokat használó, különböző társadalmi státuszú siket személyekkel kerülnek kapcsolatba, és mindegyikükkel tudniuk kell kommunikálni. Ezért nagyon fontos, hogy a képzés során találkozzanak siket gyerekekkel, idős siketekkel, diplomás siketekkel, más nyelvjárásokat használó siket emberekkel. Budapesten nagy létszámú és nagyon heterogén siket közösség található.
  • A jelnyelvi tolmácsok különböző élethelyzetekben tolmácsolnak. Részt vesznek szülői értekezleteken, ügyintézési folyamatokban, bírósági tárgyalásokon, rendőrségi kihallgatásokon, orvosi vizsgálatokon, esküvőkön, egyházi szertartásokon, konferenciákon, oktatásban és számos más élethelyzetben. Ezért nagyon fontos, hogy a tolmácshallgatók részt vegyenek minél több olyan helyszínen, ahol megfelelő gyakorlatot tudnak szerezni. Budapesten ezek a helyszínek és alkalmak adottak.
  • A képzésnek komoly technikai feltételei is vannak, például jelnyelvi labor felépítése, színpad, kamerák, stúdiófelvételek. A képzéshez kapcsolódik egy komoly szervező és szakértői csapat is.
  • Ugye érthető, hogy nem tud kitelepülni egy másik városba 30-40 oktató és nem lehet színháztermet, stúdiót és nagy létszámú siket közösséget máshová szervezni alkalmanként?
  • Nézzétek meg, hogy a honlapon milyen adatok, információk érhetők el a képző intézményről. Nézzétek meg, hogy kik az oktatók, fotóval szerepelnek-e a honlapon. Nézzétek meg, hogy a képzés szervezői ismertek-e, fotó van-e róluk. Tehát átlátható-e a képzés!
  • Nézzétek meg, hogy a tárgyi feltételekkel rendelkeznek-e. Például: Van-e jelnyelvi labor? 1 laborállomásra hány hallgató jut? Milyen a felszereltsége? Van-e rajta kamera, vágóprogram? Van-e laborvezető mindkét irányú fordítási gyakorlatokhoz, jelről-hangra és hangról-jelre irányban is?
  • Kérdezzetek rá, hogy például pódiumtolmácsolást, mikrofonhasználatot milyen gyakorlati oktatóteremben tanulnak.
  • Kérdezzetek rá, hogy tolmácsdiagnosztikát tartanak-e a gyakorlat során, készítenek-e felvételeket, hogyan értékelik ki. Kamerák adottak-e ehhez?
  • Nézzétek meg, hogy a gyakorlatot hol tudják megszerezni a hallgatók. Kérdezzetek rá, hogy hány tolmácsszolgálattal vannak kapcsolatban. Kérdezzétek meg, hogy hány anyanyelvi jelnyelvoktató tanít a képzésen. 2-3 jelnyelvi oktatóval nem lehet minőségi képzést tartani.
  • Kérdezzétek meg, hogy a siket közösséggel milyen programokon keresztül tartják a kapcsolatot, hány programra tudják vinni a hallgatókat!
  • Kérdezzétek meg, hogy hány jelnyelvi tolmács oktat, a gyakorlatvezetőknek hány éves tolmácsolási gyakorlata van, hány éve oktatnak tolmácsokat. 2-3 jelnyelvi tolmács oktatóval nem lehet minőségi képzést tartani!
  • Kérdezzétek meg, hogy hány éves tapasztalata van az intézménynek jelnyelvi tolmács képzésben!
  • Kérdezzétek meg, hogy milyen szempontok alapján tartják az alkalmassági felvételi vizsgát!
  • Kérdezzétek meg, hogy hány csoportot indítottak eddig OKJ jelnyelvi tolmács képzésben, és hány csoport fejezte be sikeresen.
  • Kérdezzétek meg, milyen a bukási arány, hányan tudták sikeresen befejezni a képzést?
  • Nézzétek meg, hogy milyen csoportlétszámot indítanak. 14-15 főnél nagyobb csoportlétszám mellett nem jut elég gyakorlati lehetőség egy főre!
  • A tolmácsképzés egy nagyon komplex, összetett, nagy felkészülést és szervezést igénylő képzés, amely egyszerre sok oktató, oktatási terem, gyakorlatvezető, érintett siket jelnyelvhasználó személy összekoordinálásával jár. Így képzőként megfelelő színvonalon egyszerre egy csoportra lehet koncentrálni.
  • Emellett a tolmácsképzés előfeltételeként meghatározott B1 szintet is kevesebben és ritkábban érik el a jelnyelvtanuló hallgatók, így azt is meg kell várni, míg megfelelő számú, B1 szintet elvégzett jelentkező összegyűlik. Nem elég, ha egy darab B1 szintű csoport befejeződik, mert a pályaalkalmassági felvételi vizsga nem könnyű, egy jó vizsgabizottság felelőséggel, szakmai szemmel méri fel, hogy a jelentkező a jelentkezés pillanatban alkalmas-e arra, hogy a képzés 2 éve után jelnyelvi tolmáccsá váljon. Vagyis egy jó vizsgabizottság, egy felelősségteljes-színvonalas képzőintézmény nem vesz fel mindenkit.
  • Továbbá olyan arányban érdemes jelnyelvi képzéseket indítani, amilyen arányban a szakma a végzett tolmácsokat foglalkoztatni tudja. Nem lehet cél munkát nem találó tolmácsok képzése, mert gyakorlat híján pillanatok alatt elveszítik a tudásukat a végzett tolmácsok.
  • Jól képzett, jó szaktudású tolmácsokra, akik megfelelő színvonalon tudják akadálymentesíteni a siket személyek kommunikációját, mindig szükség van és szükség lesz.
  • De a tolmácsszakma nem képes korlátlan mennyiségben felszívni a végzett tolmácsokat.
  • Jelenleg az államilag finanszírozott tolmácsszolgáltatási rendszerben főállású és szabadúszó tolmácsként lehet elhelyezkedni az országban működő tolmácsszolgálatoknál. A főállású tolmácsok száma korlátozott, így nehezebb is bekerülni oda, szabadúszóként (elsődlegesen Budapesten) már több a lehetőség.

Sok érdeklődő nem tud különbséget tenni a jelnyelvi tanfolyam és a jelnyelvi tolmács képzés között, gyakran akkor is jelnyelvi tolmács képzést említenek, amikor kezdőszintű jelnyelvi tanfolyamra gondolnak.

  • Jelnyelvi tanfolyam: A jelnyelv tanulását jelnyelvi tanfolyami keretek között lehet elkezdeni. A1; A2; B1 szinten összesen 300 órában lehet elérni azt a jelnyelvi tudást, amellyel aztán majd jelentkezni lehet jelnyelvi tolmács képzésre. Jelnyelvi tanfolyami keretek között 14 éves kortól lehet tanulni. Az oktatást jelnyelv oktatói végzettséggel rendelkező anyanyelvi, siket oktató tanítja. Szerencsés esetben az oktatók szintenként cserélődnek.
  • OKJ jelnyelvi tolmács képzés: A tolmácsképzésbe B1 szintű jelnyelvi tudással és minimum érettségivel lehet jelentkezni. A tolmácsképzés nagyon speciális szakmai képzés, ahol már nemcsak jelnyelvet oktatunk, hanem rengeteg szakmai tárgyat is. A tolmácsképzésben 30-40 oktató vesz részt, köztük egyetemi oktatók, jelnyelvi tolmácsok, siket jelnyelvi oktatók, trénerek.
    • Elméleti tárgyak: pszichológia, hallássérülés pszichológiai aspektusai, szociológia, kisebbségszociológia, audiológia, kommunikáció hallássérültekkel, kulturális antropológia, fordításelmélet, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, neurolingvisztika, habilitáció, rehabilitáció, siket kultúra, siket közösség, magyar nyelv, állampolgári és jogi ismeretek, hallássérülteket érintő jogok,
    • Gyakorlati tárgyak: jelnyelvi tolmácsolás elmélete, etika, írásbeli szövegalkotás, beszédtechnika, retorika, írótolmácsolás, jelnyelv B2 szint, jelnyelv C1 szint, siketek történelme, jelnyelvi labor, jelnyelvészet,
    • Tolmácsolás gyakorlatok: tolmácsolási technikák, tolmácsolási módok, tolmácsdiagnosztika, orális tolmácsolás, oktatási tolmácsolás, egészségügyi tolmácsolás, bírósági, közigazgatási, rendőrségi tolmácsolás, konferenciatolmácsolás, tolmácsolás siketvakok részére, egyházi tolmácsolás, médiatolmácsolás, team tolmácsolás, telefonos tolmácsolás, stb.
2018-01-31T21:05:17+00:002017 augusztus 11|Hír, Képzés|